A sakk egyértelműen képes fejleszteni az ember gondolkodását, azonban kevesen gondolkodnak el azon, hogy ennek a sportnak bizony a test egészségére is pozitív hatásai vannak. De mégis hogyan segíti a testet egy olyan tevékenység, amit az ember lényegében egy székben ülve is csinálhat? E logika alapján jogosan merül fel a kérdés: vajon miben különbözik a sakk a TV-nézéstől? Ideje mélyebbre ásnunk magunkat a témában – lássuk, hogy miért tesz jót a sakk a fizikai egészségnek (is).
Tovább növelheted a sakk hatékonyságát, ha a klasszikus, asztali sakk helyet egy kültéri sakktáblát, akár időjárásálló óriássakkot választasz!
Serkenti a dendritek növekedését
A dendrit egy, az agyban fellelhető sejttípus. A dentritek felelősek az idegsejtek (neuronok) közötti jelközvetítésért, így lehetővé téve, hogy tested minden részébe jeleket küldhess agyadból, illetve, hogy jeleket fogadhass abban.
A sakkozás arra serkenti az agyat, hogy több ilyen dentritet növesszen. Minél több ilyen sejt van jelen az agyban, annál gyorsabban közlekedhetnek a jelek az idegsejtek között. Mindez idővel növeli az agy teljesítményét.
Az agy mindekét oldalát használja
Edzés közben ügyelned kell rá, hogy tested mindkét oldalát azonos mértékben megdolgoztasd, hogy ugyan olyan erőssé váljanak. Ez ugyan így vonatkozik az agyra is, mégis számos szellemi tevékenység csupán az agy egyik oldalát veszi igénybe, és edzi meg.
A sakk az agy mindkét oldalát megedzi. Ha hosszabb ideig foglalkozol a sakkozással, akkor agyad idővel egyre jobban teljesít majd, és nem csak a jövendőbeli játszmák alatt.
A sakk olyan dolgokra használj az agy jobb felét, mint a tárgyak felismerése. Eközben a jobb fél a minták felismeréséért felelős. Ezekre a sakkban mind szükség van. Mivel ez a játék számos szabályt és technikát ír elő, további vizuális odafigyelést is követel a résztvevőktől, egy komplett edzést jelent az agy számára.
Segíthet az Alzheimer-kór megelőzésében
Sajnos az otthonokban élő idősek fő tevékenysége a TV-nézés, így nem csoda, hogy szellemi képességeik az idők során hanyatlani kezdenek. A kutatások szerint a degeneratív agybetegségeket segíthet megelőzni, ha az ember rendszeresen igénybe veszi az eszét. Ha nem stimulálod gyakran agyadat, akkor fokozódik majd az olyan betegségek kockázata, mint az Alzheimer-kóré.
Az Albert Einstein College of Medicine egyik kutatásában 488 időskorú vett részt. Az egyik csoport tagjai rendszeresen sakkozhattak. Nem meglepő módon, ők voltak azok, akikről megállapították, hogy kisebb náluk a demencia kockázata. Mivel az agy serkenti az agytevékenységet, ez segít megelőzni az elme leépülését, és még a nyugdíjas években is lehetővé teszi a gyors észjárást.
Minél előbb kezd el valaki sakkozni, annál könnyebben válik majd a sport az élete részévé, és marad vele még a nyugdíjas korban is!
Segít megelőzni a skizofréniát
A sakk más szellemi betegségekkel küzdő páciensek életét is megkönnyítheti. Egy francia idegtudományi intézet egyik tanulmánya során az orvosok arra kérték skizofrén betegeiket, hogy minden héten sakkozzanak néhány órát, majd összevetették eredményeiket azokkal a páciensekkel, akik egyáltalán nem sakkoztak.
A sakkozó páciensek tovább voltak képesek egy dologra figyelni, jobban ment nekik a tervezés, és jobban is tudtak érvelni, mint azok, akik nem játszottak. A páciensek többsége a kutatás után is tovább sakkozott, mert ők maguk is érezték, hogy a játék jót tett az elméjüknek.
Rengeteg előnye van a gyerekek számára
A sakkozás természetesen a gyerekek gondolkodását és problémamegoldó-képességét is javítja. Ha már korán elkezdenek játszani, jó eséllyel sokkal jobban teljesítenek majd az iskolában és a későbbi éveikben is. Ügyesebbek lesznek például, ha olvasásról, vagy matematikáról van szó.
A legtöbb szakember szerint a második általános iskolai osztály a legideálisabb időszak a sakkozás elkezdésére, habár a gyerekek már ennél fiatalabban is képesek megtanulni a játékszabályokat.
Az IQ-t is növelheti
Sokan azért kezdenek el sakkozni, mert tudják magukról, hogy jól vág az eszük, azonban az átlagos intelligenciájú sakkjátékosok is észreveszik idővel magukon, hogy egyre okosabbá válnak. A sakkozás tehát akár az IQ-t is növelheti, már néhány hét aktív játék után is.
Erősíti az önbizalmat
A sakkozás akár az ember önbizalmát is megerősítheti. Mivel csupán két, egymás ellen gondolkodó játékos játssza, a sakkban csak saját tudásodra számíthatsz. Ez a tudás határozza majd meg, hogy megnyered-e a játszmákat, vagy sem. Ha sikerül nyerned, tudni fogod, hogy a siker teljes mértékben a te érdemed.
Nem csak maga a sakkozás, hanem a sakkjátszmák elemzése is remek szellemi edzés, és növelheti az ember önbizalmát. Mindez persze az élet minden egyéb területén is hasznos lesz majd, nem csak a sakkban.
Remek rehabilitációs és terápiás tevékenység
A sakkozás még az agysérüléseket szenvedett páciensek számára is hasznos lehet, illetve remek terápiás tevékenység azoknak, akik stroke-ot, vagy olyan balesetet éltek át, ami traumát okozott nekik. A sakkozás továbbá remek terápia az autista és más fejlődési zavarokkal élő gyermekeknek is.
Már egy sakkbábu megfogása és precíz elhelyezése is fejlesztheti a páciensek motoros képességeit. A játék szellemi része a kognitív és kommunikációs képességek fejlesztésében segíthet. A sakkozás továbbá megtanít arra, hogy hogyan ülj türelmesen és nyugodtan, illetve hogyan összpontosítsd gondolataidat egy adott dologra. Ez kifejezetten hasznos lehet azok számára, akiknek problémáik vannak a szorongással.
Kreatívabbá tesz
Mivel a sakkban csak saját eszedre számíthatsz, a játék folyamatosan arra ösztönöz, hogy kreatív megoldásokkal állj elő a sikerekhez. Ha szeretnéd legyőzni ellenfeledet, akkor túl kell járnod az eszén, és ehhez rendszeresen új taktikákkal kell előállnod, hiszen ugyan az a trükk nem fog kétszer működni. Hasonlóképpen neked is alkalmazkodnod kell ellenfeled taktikájához.
A sakkozás tehát hosszútávon javítja a kreativitást, ami természetesen nem csak a játszmákban lesz majd hasznos, hanem az élet összes többi területén is.
